Andor Mihály

Andor Mihály

Andor Mihály

Nem tudom, hogy jó-e vagy sem, de a szociológiában is inkább ilyen művész attitűddel tébláboltam, igyekeztem csak azt csinálni, ami érdekelt. Ezért nem lettem ennek vagy annak a témának megkerülhetetlen szakértője, akit mindenhova elhívnak, és a csapból is ő folyik, mert egy idő után meguntam, és más kezdett érdekelni. Tulajdonképpen minden kutatásom azzal indult, hogy érdekelni kezdett, mi az oka annak, hogy…. És szerencsém volt, mert ezzel át tudtam evickélni az életemen, és még fizetést is adtak érte.

Balajthy Anna

Balajthy Anna

Balajthy Anna

"Minden alkalommal arra törekedtem, akárhol dolgoztam, akárkinek dolgoztam, hogy én azt higgyem,hogy azt az adatot érdemes elemezni, hogy az a minta úgy van kiválasztva, hogy az tényleg a megadott hibahatárok között valid. Ezt az elvet követtem egész életemben."

Csákó Mihály

Csákó Mihály

Csákó Mihály
"Hogy én vagyok a botcsinálta szociológus, mert ugyan nekem eszem ágában nem volt szociológusnak lenni. Én filozófiát tanultam, és kétségtelenül társadalomfilozófiával foglalkoztam, és egyre inkább az emberi cselekvés, meg ilyesmik érdekeltek. De semmiképpen nem gondoltam akkor arra, hogy szociológus legyek. Viszont azt mondták, hogy most ez kell, hogy legyek. És akkor én elmentem tanulni. És az nagyon jó volt egyébként, nagyon jó társaságban voltunk."
Csongor Anna

Csongor Anna

Csongor Anna

"Olyan ajándékokat kaptunk a gyerekektől, meg olyan gesztusokat, hosszan leveleztünk velük még utána, hogy az úgy világos volt, hogy volt ott valami űr, amit sikerült betölteni. Volt ott valami, amit mi fölmutattunk."

Dávid János

Dávid János

Dávid János
"Az interjú az ismeretszerzés eszköze, és egyúttal élmény. A szociológusok többsége ezen a fertályon élt, és kevesebbek jöttek a Józsefvárosból vagy még kevesebbek falusi környezetből. Úgyhogy ez olyan általános volt ebben az időben, hogy az interjú az az eszköz, amivel oda lehet kérdezni, és ne adj Isten meg lehet valamit érteni abból, ami körülöttünk folyik."
Diósi Pál

Diósi Pál

Diósi Pál
"De azt gondolom, hogy éppen ezért, mert ilyen nagyon agyonkupált módon ülünk itt valamennyien hasonló helyzetben, a mi József Attila képünk nagyon kevéssé izgalmas. Sokkal érdekesebb azoknak a József Attila képe, akikbe nem járatták ennyit József Attilát. Megcsináltam, Vasy Géza elolvasta, és azt mondta, hogy: ’Hm. Azt hiszem, hogy valahol itt kezdődhetne az irodalomszociológia, nem ott, amit maga is biztos ismer, hogy milyen arányban olvasnak emberek, meg milyen könyveket. Ez, hogy hogyan, miért, milyen hatásokkal, mi csapódik le, hogyan kezelik, hogyan élik meg. Ez sokkal izgalmasabb.’ Ez lett az első igazi publikációm a szakmában."
 
Erős Ferenc

Erős Ferenc

Erős Ferenc

„A trauma igen, nemcsak mellék, hanem fő kutatási irány. Engem nem az foglalkoztatott, hogy a trauma hogyan töri meg, zúzza szét az identitást. Hanem hogy egyáltalán mi az, hogy traumatikus identitás. Mit jelent, például a zsidó identitás esetében, a negatív identitás?”

Ferge Zsuzsa

Ferge Zsuzsa

Ferge Zsuzsa
"Mindig is az elmélet és gyakorlat kettéválasztása volt a rögeszmém, de hát a társadalomtudományban ez nekem nem annyira jön be. Én szeretem ezeket összekapcsolni: először csak az empíria volt a gyakorlat, most meg már igazi társadalmi terepkísérlet van."
H. Sas Judit

H. Sas Judit

H. Sas Judit

"Tehát azt kérdeztem, hogy ez így gyönyörű, hát ez fantasztikus [hogy az egyszerű falusi emberek Anna Kareninát olvasnak], és hát hogy tetszett az Karenina Anna? Erre az volt a válasz, hogy végigsírták a Karenina Annát. Na most, hogy sírtak a Karenina Annánál, hát ennél szebb történet nincs. És miért tetszettek sírni a Karenina Annán? Hát, azon a szegény férjen, hogy ez a gaz kurva hogy megcsalta. Na, most kell neked ennél jobb szociológia?"

Hadas Miklós

Hadas Miklós

Hadas Miklós

"Kelet-európai a szocializációm, és nagyon fogékony vagyok arra is, hogy hogyan látja a keleti a nyugatit. Tehát azt, aki mondjuk posztgyarmati pozícióból érkezik oda. Tehát ez is egy fontos szemléleti elem. És megértem a posztmodern szubjektivitást relativizáló valóság konstrukcióját, abban tulajdonképpen szerepet játszanak ezek a tapasztalatok, amelyek valóban Szegedtől kezdődnek. És azért Szegedről szemlélve Budapestről, a centrumról kialakított képem, az úgymond strukturális homológiaként gyönyörűen áttehető volt a hegemón gyarmatosító angolokról kialakult képre, amit a subaltern képviselői fogalmaznak meg a britekről. A nagy különbség az, hogy a britek elvégezték az öndekonstrukciós munkát, amit mondjuk mi, magyarok a saját gyarmati kontextusunkban nem, és mi, budapestiek sem. Én erre maximálisan képes vagyok."

Hankiss Elemér

Hankiss Elemér

Hankiss Elemér

"Az kezdett érdekelni egyre inkább, hogy az embernek mi a helye a világban. Van-e helye, mi a helye, mi az élete értelme, hogy tud megküzdeni azzal, hogy egy ember egy kis jelentéktelen pont egy végtelen univerzumban, és hogy tudja megteremteni a maga saját világát. Hogyan lehet ebben a végtelen üres térben egy olyan emberi teret, egy olyan emberi burkot magunk köré teremteni, szimbólumokból, vallásból, ideológiából, művészetből, tudományból, intézményekből, ami azt hirdeti, azt az érzést kelti bennünk, hogy biztonságban vagyunk, hogy van szabadság, az életünknek van értelme és méltósága.”

Havas Gábor

Havas Gábor

Havas Gábor

"Hát mi részben a Kemény-iskola, részben a SZETA hagyományait követve dolgoztuk ki az egész képzési programot, az egész szemléletét úgy alakítottuk, hogy ez az irány képviselve legyen. Tehát borzasztóan fontosnak tartottuk például, hogy legyen egy olyan társadalomismereti alapvetés, amely alapján ők az egyes konkrét helyzeteket majd, a klienseikkel kapcsolatos egyes konkrét problémákat és élethelyzeteket értelmezni tudják. Tágabb összefüggésbe tudják helyezni, és ennek alapján értelmes döntéseket tudnak arról hozni, hogy milyen esetben mi a helyes beavatkozás. Szociális munkási teendő vagy beavatkozás."

Heller Mária

Heller Mária

Heller Mária

"És az [Rényi] Ágitól tudtam meg, hogy a Huszár Tibor a Szociológia Tanszéken szervez egy 2 éves tanfolyamot, leendő szociológusok számára. És hát ez nekem őrülten megtetszett, meg különben is, nem nagyon szeretek dolgozni, sokkal jobban szeretek tanulni. És akkor mondtam a Szépének, hogy hú, én erre nagyon szeretnék elmenni."

Juhász Pál

Juhász Pál

Juhász Pál

"Az emberek szemérmessége azt jelenti, hogy mindig a pénzzel magyarázzák, amit csinálnak. Ezt akkor le is írtam. Valójában egyáltalán nem a pénzről van szó, hanem egy személyesebb társadalmi szerepkeresésről. De természetesen önmaguknak, és a családjuknak, a kollegáknak a kocsmában azt mondják, hogy azért hagytam ott az építőipari vállalatot és mentem a téesz-be, mer itt többet lehet keresni. És ugyan a fizetésük általában kisebb lett. Valójában azért hagyták ott a vállalatot, értettem meg később, mert hogy otthon, a téeszben ők 'valakik', ott meg 'senkik' voltak."

Kamarás István

Kamarás István

Kamarás István

"...akkor éreztem teljességgel magaménak egy kutatást, amikor a szociológiai, szociálpszichológiai és szociográfiai megközelítéseket kombináltam... Ha lehetett, mindig az egész kontextust vizsgáltam... A befogadó reakcióit elemeztem..., hogy általa jobban értsük a világot..."

Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor

Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor

Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor

"Mind a kettőnket nagyon izgatott gyerekkorunktól fogva, hogy miért van az, hogy az emberek máshogy beszélnek. Tehát hogy ugyanazt a dolgot egész máshogy mondják el. Én például gyerekkoromban mindig a felnőttektől olyan dolgokat is megkérdeztem, amiket már tudtam. Tehát tudtam rá a megoldást, csak arra voltam kíváncsi, hogy hogy mondja. Hogy ez az ember hogy mondja. És akkor így az emberben évek során rengeteg olyan tapasztalat halmozódott fel, de Ági is. Tehát Ágit is nagyon érdekelték így az emberek megnyilvánulásai."

Krémer Balázs

Krémer Balázs

Krémer Balázs

„Oda kell figyelni a részletekre – ezt a tanítást sok mindenben hasznosítottam szociológusként, szociálpolitikusként. Hogyha én egy dologban hiszek, mások is hisznek… A bizalmat kell sugározni.”

Lengyel Gabriella

Lengyel Gabriella

Lengyel Gabriella

„Gyulaj volt egy ilyen visszatérő helyem, ahova nagyon szerettem visszamenni. Az egész máshol van, Tolna megyében. Még egy ilyen visszatérő helyem volt Tiszavasvári. Úgyhogy az egy nagyon furcsa dolog, amikor az ember megismerkedik egy hellyel, és akkor a történetét is amennyire lehet, megismeri. Majd lépésről-lépésre bomlik ki az egész, és egyre több személyes kapcsolatom is van. Tehát emberek, meg helyek, meg utcák, meg kocsmák, meg tájak. Amikor visszamegyek, azok ott vannak. Nekem folyik az életem, és azok meg ott vannak, és megtalálom. Miskolc is ilyen varázsos hely lett.”

Lengyel György

Lengyel György

Lengyel György

"Kreatív módon, alkotó módon elmélyíteni [a tudásunkat]. Úgyhogy ezért is tanítom a hallgatóimat, hogy egy jó ötlettel nem ér véget, meg egy jó kutatással se ért véget a feladat. Még azzal se ért véget egy feladat, hogy ebből egy jó riportot megírtunk. Még azzal se ért véget, hogy egy jó cikket megírunk. Akkor ért véget, hogyha a jó cikket publikálták."

Losonczi Ágnes

Losonczi Ágnes

Losonczi Ágnes

"A Fényes szellők nemzedékének az emlegetése egy idő után már inkább pejoratívvá, vagy hát megmosolyogtatóvá válik. De akkor mi hittünk abban, amit akkor a NÉKOSZ dal mondott, hogy ’Holnapra megforgatjuk az egész világot!’ Na, most a világ valóban megfordult… És én akkor arra jöttem rá, hogy itt valahogy meg kell ismernem azt, hogy ez hogyan történhetett meg. Tehát milyen mozgások éltek és voltak abban a társadalomban, amelyik ezt úgy hozta létre, a szándék és a cél- és a vallott céloknak ellenében."

Magyar Bálint

Magyar Bálint

Magyar Bálint

"Dunapatajra, hazajárok, bizonyos értelemben azóta lemegyek, magától értetődően mászkálok abban a közegben. Ez volt az egyik meghatározó élményem, ami az interjúk oldaláról jött. A másik pedig az, hogy amikor elkezdtem a dokumentumokat kutatni, akkor azoknak a nyelve és a nyelv használat az hihetetlenül árulkodó és jellemző volt a korra. Akkor megérlelődött bennem, hogy nem akarok sem pozitivista kulákság történetet írni, nem akarok sem falutörténetet írni, mert azoknak az adott megírás korából származó probléma felvetése és nyelve, az gyakorlatilag "halandóvá teszi” a történetet. Keressen az ember valami olyan műfajt, amelyik kevéssé van kitéve az idő múlásának. És akkor döntöttem a dokumentum szociográfia mellett, ami eredeti dokumentumok és interjúknak a kronologikus rendbeszedését jelenti. Szakítás azzal a dokumentum gyűjtemény műfajjal, amelynek a lényege az, hogy gyakorlatilag válogatás és szinte szelektálás nélkül komplett dokumentumokat, a megszólítástól a dátumig, közölnek”

Nagy Endre

Nagy Endre

Nagy Endre

„Én elméleti, igazán elméleti szociológiával foglalkoztam. De azt mondtam, hogyha a Márkus Pista ezt Erdeitől tanulta, akkor elmegyek egy falukutató táborba, és megnézem, hogyan kell ezt csinálni. És így 1982-ben elmentem a Balástyán és Nagyvisnyón lebonyolított táborba, és evvel megint csak belesodródtam. Azóta már vagy 20 táborban voltam. Eleinte ilyen résztvevőként, majd odajöttek hozzám, hogy 'Endre, vezesd te a falukutató tábort'.”

Örkény Antal

Örkény Antal

Örkény Antal

“A szociológiában az interaktív jelleg egy nagyon fontos mozzanat. Ez sem kötelező, hiszen szociológiatörténetet vagy szociológiaelméletet nem feltétlenül kell csoportban művelni, de az empirikus szociológiában ez egy nagyon fontos mozzanat, ami bizonyos értelemben különbözik más tudományoktól. (…) Emlékszem az egész szocializációmban, ahogy ez a fajta intellektuális légkör hatott, (…) ahogyan egy-egy hetekig tartó folyamatos baráti beszélgetés, szakmai beszélgetés zajlott, ami szerintem egy hihetetlen előnye ennek a dolognak.  Egy közös gondolkodás terméke ez a fajta empirikus szociológia. “

Őrszigethy Erzsébet

Őrszigethy Erzsébet

Őrszigethy Erzsébet

"Szóval én úgy vagyok vele, én úgy gondolom, hogy nincsen két egyforma falu, és énnekem tök mindegy, hogy melyik faluba megyek, mert mindegyik falu érdekel."

Pataki Ferenc

Pataki Ferenc

Pataki Ferenc

"A személytelen statisztikus módszerekkel való elégedetlenség az előtérbe emelte az individuális aktusok, a személyes mozzanatok jelentőségét. (…) A történelemben jön az oral history jelentőségének felismerése, a pszichológiában újra a behaviorizmus meghaladása után jönnek a szubjektív beszámolók, s az egész lecsapódik a kvantitatív és kvalitatív módszerek kölcsönviszonyának, olykor teljesen értelmetlen szembeállításának az alakjába, mintha ez[ek] egy egymást kizáró vagy egymással szembe fordítható eljárások lennének. Gyakorlatilag az elmúlt 25-30 évben az én fő érdeklődésem ezekben témákban, és ami vizsgálatot végeztem, az ebben a témakörben zajlott."

Rácz József

Rácz József

Rácz József

"Koncerteken mi is ismerkedtünk, aluljárókban is. Oda lehet menni csoportokhoz, lehet elkezdeni beszélgetni, és akkor interjúzni. Ez főleg koncerteken működött nagyon jól. Mert hogy volt bennük ilyen nagyon erős igény, közölni magukról azt, hogy ők kicsodák. És többször így rákérdeztek, hogy ebből lesz valami? Hogy ezt megírjuk? Vagy ez megjelenik? Ez egy fontos dolog volt, hogy minket egy ilyen médiumnak tekintettek, akiken keresztül valahogy a társadalom felé lehet üzenni, vagy közvetíteni dolgokat. Ezt úgy meg is próbáltuk. Meg is próbáltam."

S. Nagy Katalin

S. Nagy Katalin

S. Nagy Katalin

"Lépésről lépésre egyszer csak rájöttem arra, hogy el kell menni megnézni a lakásokban, hogy kinél-kinél milyen festményeket találunk. Tehát arra, ami engem alapvetően izgatott, hogy mi a kép. Mindig is ez izgatott, kinek mi a kép. Mit tud a képi nyelvről maga számára olvashatóvá tenni. Próbáljuk meg lakásokban. Csak azt a csapdát előre nem sejtettem, hogy ez el fog téríteni. A lakásmód nem függetleníthető a térhasználattól. A térhasználat összefügg a életmóddal, életvezetési szokásokkal, ö: egyéb tárgyhasználattal. Ez hosszú évekig a művészettörténettől is elvitt, ami pedig hát az alapszakmám."

Sági Mária

Sági Mária

Sági Mária

"Non numero horas nisi sereas." (Csak a derű óráit számolom)

Siklaki István

Siklaki István

Siklaki István

"...én inkább a formálisabb, a mesterséges intelligencia, a kognitív tudomány irányába tapogatóztam..., de a kapacitásomat eléggé elvonta az alkalmazott kutatás...a nyelv szociálpszichológiája...majd, erősödött a kapcsolatom a kommunikációval... így vetettem meg egyik lábam a kommunikáció... másik lábam a ... szociálpszichológia területén."

Somlai Péter

Somlai Péter

Somlai Péter

"Elkezdtem családszociológiával foglalkozni, de innentől kezdve a szakmai életutam úgy alakult, hogy két terület foglalkoztatott végig. A szociológiaelmélet és elmélettörténet egyfelől, és a családszociológia és a szocializáció másfelől. Nem is tudom, hogy ez kettő-e, lehet, hogy inkább három. Mert aztán ebből a szocializációból ugye kinőtt még egy dolog, az ifjúság, ami az utóbbi években foglalkoztat."

Szabó Ildikó

Szabó Ildikó

Szabó Ildikó

"Ami a tényleges módszertani gerincét képezi az én akár kvantitatív, akár kvalitatív munkásságomnak és kutatásaimnak, az tulajdonképpen a mindenkori jelenben érvényesülő hosszú történelmi hatások kérdése. Nekem a szociológia alapvetően ezt tanította meg, hogy a mindenkori jelenben a történelem hosszú hatásai élnek. Ez pedig egy harmadik módszertant igényel. Akár egyéni, akár csoportos, akár pedig kollektív magatartásokról van szó, nincsenek merev határok sem a módszertanban, sem a diszciplínák között, sem a kutatói habitusban."

Szalai Erzsébet

Szalai Erzsébet

Szalai Erzsébet

"És ekkortól nyiltan vállalalom, hogy baloldali vagyok, és hogy a Marxot és a Bibót szeretném ötvözni. Marxnak a társadalmi éleslátását és kritikai szellemét, Bibónak a társadalmi empátiáját, azt, hogy ellenfelei gondolataiba és érzelmeibe is képes volt belehelyezkedni, végtelen szelídséggel és toleranciával. Szóval hogy ezt a kettőt szeretném valahogy integrálni."

Szalai Júlia

Szalai Júlia

Szalai Júlia

"A '90-es évek elejének fontos új gondolati szakasza volt számomra, hogy rájöttem: a kisebbségi kérdés megértéséhez tanulnom kell az elismerés-politikai küzdelmekről. Nemcsak romákéról, hanem más kisebbségekéről, meg ezeknek a mozgalmaknak - részben a nőmozgalomnak, részben például az amerikai fekete mozgalomnak - a történetéről. És lassan ráébredtem arra, hogy talán nekem ott vannak a kérdéseim, ott van, amit valahogy meg szeretnék fogni, hogy egyrészt mik a potenciális vágányai vagy metszetei egy elismerés-politikai küzdelemnek roma keretben, másrészt mik az esélyei egy ilyen mozgalomnak, amikor ehhez nincsenek meg a tradíciók sem igazán, és hát főleg nincsenek meg az intézményes keretek."

Szekfű András

Szekfű András

Szekfű András

"Végső soron helyreállt az életemnek egy egyensúlya, mert ugye azt nem tudom, mennyire tudtam érzékeltetni, hogy végigment bennem a film és a kommunikáció párhuzamossága, hogy én ezt mind a kettőt művelem."

Szilágyi Erzsébet

Szilágyi Erzsébet

Szilágyi Erzsébet

„… szeretek jelen lenni, csoporthoz tartozni, teamben kutatni, dolgozni, de szembeszállni, bizonyos dolgokhoz mereven ragaszkodni nem… empatikus ráhangoló vagyok, aki nem kiélez, hanem inkább elsimít… Nagy elégedettséget váltott ki belőlem, amikor a felsőoktatásban feladatot kaptam, mert a művészetszociológia mindig beépíthetővé vált, máig bizonyos elemei a napjaim részeként jelen vannak. A hallgatókat segítve még a nem kitaposott utak, új tematikák kibontakozását is átélhettem… A művészetszociológiát egy nagy épületnek tartom, melynek voltak/vannak tervezői, elméleti modelleket megfogalmazó szakemberei, a házépítésben folyó munkáknak a szervezői. Mindenkire szükség van, hogy az épület elkészülhessen. Én szervezőként, téglarakóként járultam hozzá az építéshez.”

Takács Judit

Takács Judit

Takács Judit

„Szóval azért az valahol lenyűgöző, hogy 50ezer embernek az attitűdjeit vizsgáljuk. Mert ott már nem lehet azt mondani, különösen, hogyha rigorózus módon betartod a szakmai követelményeket és megfelelő módon ellenőrzöd a munkafolyamatot, hogy valami véletlenül történt. Ennek azért megvan szintén a varázsa. Szerintem ugyanolyan varázslatos tud lenni, mint amikor valakivel három órán át mélyinterjúzok, és utána még egyszer találkozunk.”

Tardos Katalin

Tardos Katalin

Tardos Katalin

"Szociológusként tapasztalatszerzésként is borzasztó fontos volt, hogy Magyarországot ilyen szempontból ismertem meg. Ez nekem sok fölfedezéssel járt. Tehát végigjárni a salgótarjáni üzemeket, ez azért sok újat jelentett, és hát erősen is hatott rám. Mert hát végül is annak idején az egyik ilyen első empirikus terep, és abból írtam végül is a szakdolgozatomat is, a munkavédelem rendszere volt. És abban is meghatározó volt, hogy az egész szakmai pályafutásom során a munkaügyi és szervezeti dolgokkal foglalkoztam."

Tausz Katalin

Tausz Katalin

Tausz Katalin

"Nagyon nagy hatással volt rám a Kierkegaard olvasása, és ez összefügg ezzel a dologgal. És ezért nekem ez nagyon fontos volt, hogy az ember a saját életét formálja meg. És hogy tulajdonképpen a saját élete a saját életműve."

Tibori Tímea

Tibori Tímea

Tibori Tímea

"Az ember saját akaratát sohasem gondolhatja másnak, mint szabadnak." (Kant)

Törzsök Erika

Törzsök Erika

Törzsök Erika

"Én voltam az egyetlen, aki 1971-ben ment ugyan ki először Erdélybe, de 1993-ban ment el először a Szent Anna tóhoz. Tehát nem a kegyutakat jártuk, hanem ahogy azt Kemény mester mondta, én azzal a szemmel és szándékkal jártam ezt a világot, hogy megtanuljam."

Tóth Pál Péter

Tóth Pál Péter

Tóth Pál Péter

"Tehát mindkét esetben azt kell, hogy mondjam, hogy az az interjútechnika, amit én a disszertáció anyagának készítése során, illetve majd azt követően, mer még évekig sok esetben már csak pénzkereseti okok miatt vállaltam, lényegében nyugodtan azt lehet mondani, hogy a Huszár Tibor Donáthtal, illetve Boér Ferenccel készített interjúinak az órái alatt alakultak ki bennem, és az formálódott, módosult."

Utasi Ágnes

Utasi Ágnes

Utasi Ágnes

"A rétegződésmodell kutatócsoport, az egy véletlen volt, hogy odakerültem, ha nem kerülök oda, talán soha nem lettem volna szociológus. Vagy legalábbis nem lett volna alkalmam arra, hogy az életemben központi szerepe legyen a szakmának. Az irodalmi, szakirodalmi megismeréssel alakult ki az a módszer, amivel én, mint tünetét akartam nézni a fogyasztási preferenciáknak, kiegészítve néhány kérdéssel, a magyar kapcsolatrendszer-vizsgálattal. Az életvitel-vizsgálat volt, ami aztán végig megmaradt kutatási témaként mind a mai napig. Engem különösen a társadalom közepe, mint a tömegfogyasztás érdekelt, tehát inkább ez az oldala, és hogy miként rétegződik belülről ez a középosztály, és mik azok a rétegző erők."

Vajda Júlia

Vajda Júlia

Vajda Júlia

"Nekem ehhez a Gestalt vonalhoz nincsen, de úgy éreztem, hogy az én pszichoanalitikus tudásom ebbe tökéletesen belepasszol. Sőt, azt éreztem, hogy ez a [narratív]interjús technika is valamilyen módon, valamilyen szinten nekem ugyanaz, mint a pszichoanalízis. Vagy énnekem ugyanarról szól."